Kilométerenként több mint 4 milliárd forintot emésztene fel a Budapest–Kelebia-vasútvonal felújítása, amiből a kínai államon kívül nem nagyon profitálna senki. A modell kísértetiesen emlékeztet a Paks II. beruházáséra.
Közép- és kelet-európai befektetési alapot hoztak létre, a magyar kormánnyal a napokban alapítottak közös vasúttársaságot a Budapest-Belgrád vonal felújítására. A vasúti projekthez óriási hitelt folyósítanak.
A Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítására szánt összeg a korábban kalkulált 472 milliárd helyett 550 milliárd forint. A Magyar Nemzet kiszámolta, mekkora költségei lesznek az ehhez felhasznált kínai állami hitelnek.
Nem valami jók az esélyek még Lázár szerint is, hogy a magyar-kínai közlekedési megállapodást elfogadja Brüsszel.
Három előkészítési munka kezdődik meg a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal korszerűsítésének ügyében miután a magyar, a szerb és a kínai fél szerdán Belgrádban aláírta az erre vonatkozó együttműködési tervet.
A Budapest–Belgrád-vasútvonal építéséről is egyeztetnek decemberben azon a belgrádi találkozón, amelyen tizenhat közép- és kelet-európai állam kormányfője vesz majd részt. Aleksandar Vucic szerb és a Li Ko-csiang kínai miniszterelnök erről is tárgyalt tiencsini találkozóján.
A Budapest-Belgrád vasútvonal felújításáról írt alá szándéknyilatkozatot a MÁV és a szerb vasúttársaság vezetője pénteken, Belgrádban - közölte a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkárságának sajtófőnöke.
Március végéig létrehozzák azt a magyar-szerb munkacsoportot, amely a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítását készíti elő. A körülbelül 350 kilométeres vasútvonalból 160 kilométernyi van Magyarországon és 190 kilométernyi Szerbiában. A vonalvezetés nem változna, de a mostani egyvágányú helyett kétvágányú lesz a pálya. A magyar szakasz átlagos életkora csaknem ötven év.
Szalag, taps, zászlólengetés is volt a csepeli Szabadkikötőben az első kínai teherszállító vonat megérkezésekor. A kormány és a kínaiak reménye szerint ez egy fellendülő kapcsolat kezdete.
A magyar kormány gyors együttműködése sem vitte előre a Budapest - Belgrád vasútvonal miatti kötelezettségszegési eljárást, ami miatt a befektető kínai fél magyarázatot követel. A Magyar Nemzet birtokába került külügyminisztériumi dokumentumból kiderül: Magyarország Kína beavatkozását javasolja az ügybe.
A kínai tőkéért valóságos verseny alakult ki a tagállamok között, ami renitens viselkedésre ösztönöz – ebben különösen a magyar és a görög kormány jár az élen – erre jutott az Európai Külkapcsolatok Tanácsa által készített elemzés.
Évi 2,3 milliárd forintot biztosít a kormány a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának újjáépítéséért felelős kínai-magyar vegyesvállalat működtetéséhez. Az erről szóló kormányhatározat a legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg.
Akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat az Európai Bizottság a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztése miatt – állítja a Magyar Nemzet. A lap szerint a testület azért kezdte meg az eljárás előkészítését, mert erősen vitatható, hogy megtérül-e az 550 milliárd forintosra becsült beruházás, és gondok lehetnek a finanszírozási modellel is.
Megállapodott a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításáról szóló szerződés részleteiről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Hszü Sao-si, a Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottságot vezető miniszter kedden Belgrádban – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
Megkezdődtek a tárgyalások pénteken Budapesten a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság, valamint a magyar kormány között a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai közreműködéssel történő felújításáról. A beruházás költsége a becslések szerint 2,89 milliárd dollár lesz - közölte Szijjártó Péter.
A Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése érdekében kezdődik együttműködés Kína, Magyarország és Szerbia között - erről állapodott meg hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök Li Ko-csiang kínai és Ivica Dacic szerb kormányfővel, akikkel kétoldalú megbeszéléseket folytatott a Bukarestben zajló Kelet-Közép-Európa (KKE)-Kína csúcstalálkozón.
