Megjött az első kínai tehervonat. De minek?
Szalag, taps, zászlólengetés is volt a csepeli Szabadkikötőben az első kínai teherszállító vonat megérkezésekor. A kormány és a kínaiak reménye szerint ez egy fellendülő kapcsolat kezdete.
Szalag, taps, zászlólengetés is volt a csepeli Szabadkikötőben az első kínai teherszállító vonat megérkezésekor. A kormány és a kínaiak reménye szerint ez egy fellendülő kapcsolat kezdete.
A kínai tőkéért valóságos verseny alakult ki a tagállamok között, ami renitens viselkedésre ösztönöz – ebben különösen a magyar és a görög kormány jár az élen – erre jutott az Európai Külkapcsolatok Tanácsa által készített elemzés.
Közép- és kelet-európai befektetési alapot hoztak létre, a magyar kormánnyal a napokban alapítottak közös vasúttársaságot a Budapest-Belgrád vonal felújítására. A vasúti projekthez óriási hitelt folyósítanak.
A Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítására szánt összeg a korábban kalkulált 472 milliárd helyett 550 milliárd forint. A Magyar Nemzet kiszámolta, mekkora költségei lesznek az ehhez felhasznált kínai állami hitelnek.
Akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat az Európai Bizottság a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztése miatt – állítja a Magyar Nemzet. A lap szerint a testület azért kezdte meg az eljárás előkészítését, mert erősen vitatható, hogy megtérül-e az 550 milliárd forintosra becsült beruházás, és gondok lehetnek a finanszírozási modellel is.
Nem valami jók az esélyek még Lázár szerint is, hogy a magyar-kínai közlekedési megállapodást elfogadja Brüsszel.
A Budapest–Belgrád-vasútvonal építéséről is egyeztetnek decemberben azon a belgrádi találkozón, amelyen tizenhat közép- és kelet-európai állam kormányfője vesz majd részt. Aleksandar Vucic szerb és a Li Ko-csiang kínai miniszterelnök erről is tárgyalt tiencsini találkozóján.